Az előző pontban azt néztük meg, hogy élethelyzettől függően ki hogyan tudja a maga javára kihasználni az árfolyamgát adta lehetőséget, függetlenül attól, hogy milyen típusú hitellel vesz részt benne. Ebben a pontban viszont arra térünk ki, hogy az egyes hitelkonstrukciók hogyan viselkednek az árfolyamgátban, végül megmutatjuk azokat, amelyek felvevői csak nyerhetnek vele.

Amikor nem lehet igazán jól járni az árfolyamgáttal

Egy normál, nem türelmi idős és nem kombinált annuitásos CHF hitelnél tegyük fel, hogy 15 év van hátra a futamidőből és emiatt a kifizetett törlesztő-részlet 7%-os kamat mellett 1/3-a megy tőkére, 2/3-a kamatra (a példa nem pontos, csak illusztráció!). 240 Ft-os CHF-árfolyamnál ez annyit jelent, hogy 1 CHF visszafizetéséből 80 Ft-ot tesz ki a tőkehányad (ennyivel csökken a tartozás) és 160 Ft-ot a kamathányad (ez a banké). Alig lehet kisilabizálni a jogszabályból a lényeget, de az van ott leírva, hogy az állam és a bank a 180 Ft feletti rész kamathányadát vállalja át fele-fele részben, végérvényesen. Fontos jogi alapelv a jelzáloghitelek törlesztésénél (meg egyébként mindenféle tartozás visszafizetésénél) az is, hogy a törlesztést elsőként a költségekre számolják el, s csak utána a tőketartozásra. Vagyis esetünkben az következik, hogy egy CHF után befizetett 240 Ft-ból 160 Ft-ot lekönyvel a bank magának kamatbevételnek, s a maradék 80 Ft-al pedig csökkenti a fennálló tartozást. Rögzített árfolyamnál ugyanez a helyzet, 160 Ft elmegy kamatra, 20 Ft csökkenti a tőketartozást, a különbözet az aktuális 240 Ft-os árfolyam és a rögzített 180 Ft-os árfolyam közötti 60 Ft pedig egy az egyben megy is a gyűjtőszámlára és elkezd kamatozni. Mit vállalt át itt az állam és a bank? Meg fog lepődni, semmit! Annyi történt, hogy kihelyez folyamatosan növekvő összeggel 2017-ig egy forinthitelt támogatott kamattal az árfolyam rögzítés idejére, ami utána átmegy piaci forinthitelbe. Hogy lehet ilyen esetben egyáltalán jól járnia, kérdezheti? Ha a fenti 1. vagy 2. csoportba tartozik, akkor sehogy, ha a 3. csoportba, akkor pedig úgy, hogy ha ezen idő alatt Ön magasabb kamatot tud elérni a mindenkori 3 havi BUBOR-nál (ez kb. megegyezik az MNB alapkamattal). Ha egyáltalán nem tudja félretenni a különbözetet (2. csoport), akkor csak a nyakába vett a deviza hitele mellé egy újabb forinthitelt, aminek a várható törlesztőjére (és kamatára) semmilyen hatása nincsen!

Amikor már jelentkezik némi nyereség az árfolyamgáttal

Kicsit másabb a helyzet, ha 25 év van még hátra egy 7%-os kamatozású CHF hitelből és emiatt egy CHF-ből 200 Ft megy el kamatra, 40 pedig tőkére. Ebben az esetben 180 Ft-on történő törlesztésnél 180 Ft-ot eltesz a bank, 20-at végérvényesen átvállal (10-10 Ft-ot) a bank és az állam, a maradék 40 pedig megy a gyűjtőszámlára. Itt tehát minden egyes CHF-en és minden hónapban nyerhet valamennyit végérvényesen egészen addig, ameddig a tőkehányad el nem éri azt a szintet, amikor egy CHF-ből már csak 180 Ft vagy annál kevesebb megy el kamatra, mert onnantól már ismét az 1. példánál vagyunk. Ennél az esetnél tehát még a 2. csoportba tartozók is nyerhetnek valamennyit, a 3. csoportba tartozók pedig akár egészen sokat is.

Akik igazán jól járhatnak az árfolyamgáttal

A fenti példák logikáját követve könnyen rájöhet, hogy

1. minél magasabb a hitele kamata, annál nagyobb a kamathányada
2. minél hosszabb a még hátralévő futamidő, annál magasabb a kamathányada

Ezekből az következik, hogy ha sima, nem kombinált annuitásos deviza hitele van, akkor annál nagyobb az esélye annak, hogy nyer a rögzített árfolyammal, minél több van még hátra a futamidejéből és minél magasabb a kamatlába. Mindkettő abba az irányba hat, hogy egy kifizetett CHF után 180 Ft felett legyen a kamathányada, amit véglegesen megnyerhet. Érdemes tehát ellenőriznie a bankkivonatait ebből a szempontból, vagyis megnéznie azt, hogy egy havi törlesztőből mennyi (mekkora hányad) megy el kamatra és mekkora tőkére. Minél kisebb a tőkehányada, annál többet nyerhet az árfolyamgáttal. Ez persze relatíve értendő, mert ennek a nyereségnek az az ára, hogy amit fizet, az mind a banké lesz kamat formájában, de legalább az árfolyamgáttal jut Önnek is valamennyi kis nyereség.

Ezen logikát követve könnyű rájönni arra, hogy kik a rögzített árfolyam abszolút nyertesei? Nos, azok, akiknek valamilyen oknál fogva türelmi idős a hitelük, azaz eleve 100% kamatot fizetnek csak, tőkét nem. Ilyen minden normál, de még türelmi időben lévő hitel és minden (életbiztosítással vagy lakástakarékkal) kombinált hitel is. Ezeknél minden egyes CHF törlesztésén végérvényesen megnyerheti az aktuális és a rögzített árfolyam közötti különbözetet, miközben egyetlen forint sem kerül a gyűjtőszámlájára! Ha a 2. csoportba tartozik, akkor is érdemes belépnie az árfolyamgátba, ha egy vasat sem fog tudni félretenni, mert legalább minden hónapban érzékelhetően tudja egyrészt csökkenteni a kiadásait, másrészt teljesen kiszámíthatóvá tenni a törlesztőjét. Mielőtt azonban pezsgőt bontana, érdemes tisztában lennie azzal a ténnyel, hogy 2017-ig mindaz, amit kifizet, a bank bevétele lesz végleg és Ön pont annyival fog tartozni akkor is devizában számolva a ki tudja milyen aktuális árfolyammal, mint most! Ha szerencséje lesz, még akár jól is járhat, ha visszaerősödik addig a forint, de ha nem, akkor az aktuális árfolyamon megy majd tovább a törlesztése! Éppen emiatt érdemes megpróbálnia mielőbb átkerülni a 3. csoportba és kihasználni ezt a 4-5 évet arra, hogy a megnyert különbözettel kiépítsen magának egy olyan lehetőséget, amit megragadva kikeveredhet devizahitele csapdájából.