Mire lehet lakásépítési támogatást kapni?
Az alábbi tartalom 2015. év végéig volt érvényes. Tekintettel a támogatásokkal kapcsolatos kormányzati módosításokra, a frissítés folyamatban van. Addig is a támogatásokkal kapcsolatos pontos információk az alábbi honlapon megtalálhatóak: www.csalad.hu .
Magyarország területén 2010. január 1-jét követően kiadott
- építési engedéllyel rendelkező új lakás építéséhez, vagy
- használatbavételi engedéllyel rendelkező új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
Értelmezzük akkor szépen sorban a fentieket:
1. házépítésre akkor lehet kapni, ha az építési engedélyt 2010. január 1-e után adták ki. Régebbi építési engedéllyel rendelkező építésre tehát nem vehető igénybe;
2. lakásvásárlásra pedig akkor jön szóba, ha a használatbavételi engedélyt ezen időpont után kapta meg;
3. fontos építkezés és lakásvásárlás esetén is, hogy jogerős építési engedély és jogerős használatbavételi engedély szükséges hozzá;
4. mindkét esetben felső határhoz köti a jogszabály az igénylés lehetőségét, tehát luxusberuházásoknak minősülő építkezésekre és vásárlásokra nem lehet igényelni;
5. a rendelet előnyben részesíti az alacsony energiafelhasználású ingatlanok építését ill. vásárlását. A rendelet elején szereplő definíciók szerint az a lakás minősül alacsony energiafogyasztásúnak, melynek fajlagos primer energiafogyasztása fűtésre legfeljebb 25 kWh/m2 évente;
6. jelenleg kizárólag új lakás építésére, illetve új lakás vásárlására lehet igénybe venni, tehát használt lakásra a most hatályos rendelet nem terjed ki! Régen ez volt az ún. félszocpol, de ilyet a mostani szabályozás nem ismer. Mi számít új lakásnak? Ezt is meghatározza a rendelet a következőképpen:
Új lakás:
a) az alapozási munkáktól kezdődően teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel, vagy tetőtér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelő lakóegység, amely elkészültét követően használatbavételi engedély köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet első ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszerűen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
Tehát az emeletráépítés, tetőtér beépítés beleférhet, a lakásbővítés azonban nem! Nagyon lényeges gyakorlati szempontból a követező pont is amiatt, mert az állami támogatás igényléséhez számlát kell majd bemutatnia a vásárlásról, ill. építésről. Elég sok olyan esettel találkozunk mostanában, amikor nem vállalkozóként akar eladni a beruházó egy új lakást, hanem természetes személyként, ami miatt nem tud számlát adni. Önnek annyit érdemes tehát ebből megjegyeznie és a kiszemelt ingatlan kapcsán egyből rákérdeznie, hogy ki pontosan az eladó és fog-e tudni számlát adni? Ha nem, akkor sétáljon is tovább gyorsan, mert nem lesz alkalmas az ingatlan a lakásépítési kedvezményre!
Mi számít bele a bekerülési költségbe?
A következő kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
- a lakások rendeltetésszerű használhatóságát biztosító építési költségei:
- helyiségeinek,
- tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzelőanyag-tároló, a lomkamra,
- melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közműpótló építmények és berendezések, a közmű-becsatlakozás építményei,
- egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által előírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcső, lejtő és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
- a gépkocsitároló helyiség
- a közműbekötések költségvetés szerinti építési költségei,
- a lebonyolítási költségek, ideértve a műszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a műszaki ellenőrzés költségeit,
- a jogszabály alapján fizetendő útépítési- és közművesítési hozzájárulás,
- távfűtés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
- a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közműépítési költségek és hozzájárulások,
- az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
- az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
Mielőtt kétségbe esne ezek láttán, megnyugtatjuk, hogy ezeket nem Önnek kell kiszámolnia! Profi beruházók eleve úgy tervezik a lakásaikat, ill. házaikat, hogy azok megfeleljenek a lakásépítési kedvezmény feltételeinek. Nagyon fontos, hogy csak a ténylegesen megfizetett (értsd: számlával igazolt) kiadásokat lehet figyelembe venni és ennek során a telek értékét, ill. annak a lakásra jutó részét figyelmen kívül kell hagyni. Ez utóbbi azt jelenti a gyakorlatban, hogy új ház vagy új lakás vásárlásakor meg kell bontania az eladóval az adásvételiben szereplő vételárat ún. felépítményértékre (ez van fent részletezve) és telekértékre. Mivel erre a megbontásra viszont nincsenek egzakt szabályok (pl. nincsen előírva, hogy csak meghatározott mértékben lehet figyelembe venni a telek értékét, sem az, hogy ingatlan szakértővel kell azt megállapítani), ezért gyakran előfordul olyan megbontás, aminek az eredménye az, hogy pont belefér a felépítményérték a rendeletben megadott értékbe. Nyilvánvaló, hogy a megbontás nem lehet irreális, tehát nem fog átmenni egy 90 millióért vett új, 100 négyzetméteres ház 60 milliós telekértékkel és 30 milliós felépítményértékkel, mert jellemzően fordítottak az arányok, de azért a jogszabályban meghúzott 300.000 ill. 350.000-es fajlagos négyzetméter ár elég magas, szinte minden, általunk látott építkezésnél ez alatt maradtak az értékek.
