Melyek tehát egy lakásvásárlási hitel általános jellemzői?
1. Rész vagy teljes tulajdonszerzéshez is lakásvásárlási hitel kell
Általában a lakásvásárlási hitelből a kiszemelt ingatlan teljes, 100%-os tulajdonát szerzik meg a vevők.
Gyakori azonban az is, amikor öröklés, ajándékozás vagy válás során az egyik résztulajdonos vásárolja ki a másikat. Minden ilyen tranzakció finanszírozása is lakásvásárlási hitelből történhet azzal az eltéréssel, hogy ilyenkor a már meglévő tulajdoni hányad kvázi önerőnek számít. Ilyenkor a lakásvásárlási hitel összege elérheti az adásvételiben szereplő vételárat is! De természetesen itt sem haladhatja azt meg. Tehát ha egy válófélben lévő pár egyik tagja meg kívánja venni a másik fél ½ tulajdoni hányadát, de még mást is ki kell fizetnie neki, akkor az már nem fog menni lakásvásárlási hitelből, csak valami másból, mert a hitelösszeg meghaladná ebben az esetben a vételárat.
2. Kell hozzá egy adásvételi szerződés
Nincsen lakásvásárlási hitel adásvételi szerződés nélkül. Ez a jogi formája minden ún. visszterhes tulajdonjog szerzésnek, tehát amikor ellenérték fejében szerez tulajdont.
3. Milyen típusú adásvételi szerződések vannak?
Az ún. tulajdonjog fenntartásos és ún. függőben tartásos adásvételi szerződések egyike szükséges a lakásvásárlási hitel létrejöttéhez.
4. El lehet-e indítani a lakásvásárlási hitelt adásvételi szerződés nélkül?
Van bank, ahol igen, van, ahol nem. Ez főleg akkor szokott előjönni, ha ki van számítva nagyon a kért lakásvásárlási hitelösszeg és az egész adásvétel sikerét nagy mértékben befolyásolja a finanszírozás, aminek első lépése egy megfelelő értékbecslési eredmény. Több bank is úgy oldja meg ezt a helyzetet, hogy előzetesen hajlandó felbecsülni az ingatlant megkötött adásvételi szerződés nélkül. Legfeljebb egy adásvételi szándéknyilatkozatot vagy előszerződést kér hozzá.
5. A vételár hány %-át lehet felvenni lakásvásárlási hitelként?
A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint legfeljebb a forgalmi érték 80%-a finanszírozható lakásvásárlási hitelből, tehát 20% önerőre mindenképpen szükség van a lakáshitel összege mellett. Honnan jön a forgalmi érték? Onnan, amit a bank jóváhagy. Tehát ne abból induljon ki, hogy a vételár 80%-át meg fogja kapni hitelben is, mert egyrészt a bankok többsége senkinek sem ad ennyit, másrészt nem a vételár, hanem a bank által megállapított forgalmi érték minden számítás alapja. Mi van akkor, ha áron alul veszi az ingatlant? Ilyenkor elvben előfordulhat, hogy a valós piaci érték alatt jut hozzá, emiatt a banki értékbecslés is magasabb forgalmi értéket fog tartalmazni, mint a vételár, s ekkor elvileg többet is kaphat a 80%-nál, de a gyakorlatban ez igen ritka, nem is nagyon találkoztunk ilyennel az elmúlt években, másrészt ilyenkor a legtöbb banknál automatikusan korrigálják a banki értékbecslést a valós vételárhoz. Azaz itt is az óvatosság elve érvényesül: ha drágán veszi, tehát magasabb az adásvételiben szereplő vételár, mint a banki értékbecslésben megadott forgalmi érték, akkor ez utóbbi, ha pedig valamilyen csoda folytán sikerül nagyon olcsón hozzájutnia, akkor pedig az adásvételiben szereplő vételár lesz a finanszírozás alapja. Persze itt is van pár kivétel…
Ez az alapesetekre igaz, amikor az lesz csak a fedezet, amit vesz. Ha másik ingatlant is fel tud kínálni fedezetnek, akkor akár a vételár 100%-a is lehet a lakásvásárlási hitel összege. Ez igaz használt- és új lakás vásárlása esetén is. Ugyanez az eset előfordulhat akkor is, ha teljesen más fedezet mellett vesz ingatlant és annak értéke elbírja a teljes vételár megfinanszírozását is.
6. Mi számít önerőnek?
Normál, idegen személyek közötti lakásvásárlási hitelnél minden szabadon felhasználható pénzeszköz, amiről az adásvételiben említést tesznek. Nagyon fontos tudnia, hogy ha marad tartaléka vagy másban is van pénze, akkor arról ugyan némely bank szeret tudni, de nem ragaszkodik ahhoz, hogy felhasználja. Tehát nem kell attól félnie, hogy ha tudomást szerez a bank arról, hogy Önnek még van itt-ott pl. bankbetétje, akkor azt kénytelen lesz felhasználni a lakásvásárlás során és ennyivel csökken a lakásvásárlási hitel összege. Ezen felül önerőnek számít még:
- a szociálpolitikai kedvezmény vagy lakásvásárlási (építési) támogatás, mint vissza nem térítendő állami támogatás
- ha van, akkor az önkormányzati vissza nem térítendő támogatás
- résztulajdonos kivásárlásakor a meglévő tulajdoni hányad értéke
- munkáltatói támogatás
- bankfüggően a munkáltatói hitel összege, ha a munkáltató kér jelzálogjog bejegyzést a kölcsöne biztosítására, de hajlandó maga elé engedni a bankot
- lakástakarék-pénztári megtakarítás (amennyiben már lejárt és szabadon felhasználható)
7. Kinek fizeti ki a bank a lakásvásárlási hitelt?
Szemben a szabad felhasználású hitellel és építési hitellel, a lakásvásárlási hitelnél a bank sosem Önnek fizet, mint vevőnek, hogy aztán Ön majd azt kedve szerint továbbutalja, hanem mindig az eladónak vagy az eladó által meghatalmazott, ügyben eljáró ügyvéd letéti számlájára. Terhelt ingatlannál pedig az első részletet vagy akár a teljes összeget az eladó bankjának utalja tehermentesítéshez.
8. Mikor fizeti ki a bank a lakásvásárlási hitelt?
Amikor minden ún. folyósítási feltétel teljesült. Tehát sem a pozitív banki hitelbírálat, sem a leszerződött hitel nem egyenlő még azzal, hogy a bank fizet. Mindkettő csak nagyon erős szándéknyilatkozat a bank részéről arra vonatkozóan, hogy az adott ügyletet szeretné finanszírozni, de várja még hozzá a végső papírokat, azaz a folyósítási feltételeket. Nagyon fontos, hogy ha a szerződésben előírt a bank pl. 5 db folyósítási feltételt, akkor mindaddig vár a folyósítással, amíg valamennyit meg nem kapta hibátlanul. Ha csak egy is hiányzik vagy hibás, akkor addig nem utalja ki a bank a lakásvásárlási hitelösszeget.
Nagyon fontos alapelv minden bank lakásvásárlási hitelénél az, hogy a bank a hitelt csak az önerő, ill. minden egyéb forrás igazolt megfizetése után folyósítja, azaz mindig a lakásvásárlást finanszírozó bank fizet utoljára.
9. Mi van, ha terhelt az ingatlan?
Sokan abban a tévhitben élnek, amikor ingatlant keresnek, hogy ha azon teher van, akkor már muszáj is továbbsétálni, mert csak a macera lesz vele. Ez alapvető tévedés! Max. 2-3 héttel tolódik ki a teljes lakásvásárlási ügymenet amiatt, mert az eladónak el kell tüntetnie a tulajdoni lapról az ott lévő terheket, de ettől még az adásvétel finanszírozható marad lakásvásárlási hitelből. Ha belegondol, elég nagy bajban lenne sok ingatlantulajdonos, ha ez így lenne, mert még 15-20-25-30 évig oda lenne láncolva a bankjához. Ezzel szemben a terhet többféleképpen is lehet kezelni:
- legegyszerűbb eset: az eladó képes azt saját maga rendezni (pl. elviszi az ott lévő Magyar Államkincstári bejegyzést egy másik ingatlanra vagy kifizeti zsebből a fennálló tartozását)
- saját maga nem, de az átvett önerővel együtt képes az eladó a terhet rendezni: ez is viszonylag egyszerű. Amikor odáig jut az Ön, mint vevő banki hitelfelvételi folyamata, hogy már biztos lehet a pozitív kimenetelben, akkor nyugodtan odaadhatja az eladónak az önerejét vagy annak a szükséges részét ahhoz, hogy azt az eladó a tehermentesítésre tudja fordítani. A leggyakoribb esetben a saját megtakarításával együtt így már egyszerűen kifizeti a meglévő terhet és ezután tudja töröltetni az ott lévő bejegyzést.
- kicsit bonyolódik a helyzet akkor, ha még az Ön által rendelkezésére bocsátott önerő is kevés a tehermentesítéshez, mert az Ön hitele vagy annak egy része is szükséges hozzá. Ez is kezelhető, két ütemű folyósítással. Ilyenkor az Ön bankja, mint a vevőt finanszírozó bank fogja magát és kettéosztja a folyósítást: az első részt úgy számolja ki, hogy az eladó egyéb forrásaival és az Ön önerejével együtt biztosan elegendő legyen a tehermentesítéshez, a maradékot pedig akkor utalja el, amikor ez igazoltan megtörtént. Fontos különbség ilyenkor, hogy az első folyósított összeget az eladó nem látja, mert azt a vevő bankja közvetlenül az eladó bankjának utalja el. Ennek az oka az, hogy így teljesen ki van védve az az eset, hogy az eladó egyszerűen kereket oldjon az Ön hitelének egy részével a helyett, hogy a saját tartozását rendezte volna a bankja felé. Ilyenkor biztosan hosszabb lesz az ügymenet egy normál esethez képest, de kezelhető marad a dolog.
- egyetlen esetben hiúsul meg a lakásvásárlási adásvétel, ha több a teher, mint az adásvételiben szereplő vételár és az eladó nem tudja vagy nem akarja a különbözetet zsebből rendezni. Az ilyen adásvételektől Ön is zárkózzon el, mert ez kivitelezhetetlen. Különösen akkor kell erre odafigyelnie, ha deviza alapú hitellel rendelkezik az eladó és annak forintösszege az árfolyam alakulásának függvényében hol meghaladja a vételárat, hol nem. Ilyenkor különösen kell arra kellett ügyelni, hogy akármennyire is szalad el az árfolyam, az ebből származó veszteséget ne a vevőnek kelljen viselnie vevőként. Pl. 100.000 CHF összegű fennálló hiteltartozásnál 10 Ft elmozdulás az árfolyamban máris 1 millió Ft többletet jelent rendezendő teherként.
10. Mi van, ha osztatlan közös tulajdonú az ingatlan?
Lakásoknál szinte kizárt, de telkes ingatlanoknál gyakori, hogy egy telken több lakóépület is áll vagy egy lakóépület több részre van osztva, azaz többen is használják ugyanazt a telket. Ez jogilag közös tulajdont jelent, aminek többek között az a sajátossága, hogy csak együtt lehet azzal bármit is kezdeni. Hogy ne ez legyen, szoktak kötni egy ún. használat-megosztási megállapodást a tulajdonostársak, amiben rendelkeznek arról, hogy ki mit használhat, van-e esetleg mindenkinek egy-egy elkerített része, hogyan fizetik a közműdíjakat stb. Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén minden banknál alapvető feltétele a lakásvásárlási hitelnek ezen megállapodás megléte. Ha még nincsen ilyen, akkor Ön mint vevő kell, hogy egyet köttessen az eladó és tulajdonostársai között, amit aztán az eladó jogutódjaként megörökölhet. A használat-megosztási megállapodásnak az a célja a bankok részéről, hogy egyértelmű legyen, ki miért felel és ezzel az általuk finanszírozott ingatlanrész önállóan is forgalomképes legyen. Ez azért fontos, mert ennek hiányában mindig minden egyes változásnál egyeztetni kellene a tulajdonostársakkal.
11. Mi van, ha még nincsen kész az ingatlan?
Amennyiben ön egy új lakás vásárlását kívánja finanszírozni lakásvásárlási hitelből, akkor a következő pontban tudhat meg további részleteket.
Itt csak arra az esetre térünk ki, amikor valaki belevág egy építkezésbe, de aztán nem tudja vagy nem akarja azt befejezni. Fontos tudnia, hogy egy félbehagyott építkezés megvételére egyetlen banktól sem fog lakásvásárlási hitelt kapni! Tehát ha ilyenbe botlik, akkor csak úgy tudja megfinanszíroztatni, hogy ha önerőből meg tudja venni úgy, ahogy van és az építkezés befejezéséhez kér építési hitelt. Az már megy, de az nem, hogy magát a lakásvásárlást is részben vagy egészben bank finanszírozza. Ez azért van így, mert a bank szempontjából akkor ér valamit a telken álló felépítmény, tehát ami épül, ha az jogilag is már felépítménynek számít. Ez pedig akkor igaz, ha megvan rá a jogerős lakhatási engedély vagy használatbavételi engedély. Amíg nincsen, az csak egy üres telek és egy építőanyagkupac banki szemszögből nézve. Így pedig nem lehetséges lakásvásárlási hitel folyósítása, hiszen ilyen fedezetre pedig egyetlen bank sem tart igényt, mert nem kíván belebonyolódni senkinek sem az építkezésébe, hiszen nincsenek rá emberei, akik megépítenék vagy akár csak megszerveznék a befejezést.
12. Lehet-e más a fedezet, mint amit a lakásvásárlási hitelből veszek?
Igen, lehet, ezt hívják idegen fedezet melletti lakásvásárlási hitelnek. Viszonylag gyakran alkalmazzuk a gyakorlatban, mert sokszor egyszerűbb egy már meglévő másik ingatlant terhelni, mint a lakásvásárlási hitellel megvenni szándékozottat. Tipikusan ilyen, amikor a lakásvásárlási hitel célját képező ingatlant, azaz amelyiket meg kívánja vásárolni, a törvényben megengedett szintnél magasabb arányban szeretné megfinanszíroztatni a bankkal. Ha van ehhez egy nagyobb értékű, meglévő ingatlan a családban, akkor jobban jár, ha nem vonja be fedezetként mindkettőt, hanem csak a nagyobb értékűt.
13. Minden hitelfelvevőnek tulajdont kell-e szereznie a megvásárolt ingatlanban?
Nem, ezek akár teljesen különválhatnak. Azaz vehet fel Ön lakásvásárlási hitelt a testvére lakásvásárlásához is.
14. Érdemes-e egyből kiskorú nevére venni az ingatlant?
Régebben ez elég elterjedt gyakorlat volt, de amióta ingyenessé vált illeték szempontból a közeli hozzátartozók egymás között ajándékozása, már nem annyira lényeges. Fontos viszont tudnia, hogy ha kiskorú szerez tulajdont a megvásárolt lakásra, akkor szükség lesz a gyámhivatal hozzájárulására minden olyan esetben, amikor ezzel az ingatlannal valamit kezdeni szeretne: eladni, megterhelni, fedezetbe vonni stb. Mivel ez számos gyakorlati akadályba ütközhet, ezért ha egy mód van rá, kerülje el ezt a lehetőséget.
15. Támogatások szerepe a lakásvásárlási hiteleknél
Amennyiben a lakásvásárlási hitelhez állami támogatás is kapcsolódik, úgy még nagyobb a jelentősége az alapos előzetes tájékozódásnak, illetve a dokumentáció helyes összeállításának, mivel a legapróbb részlet figyelmen kívül hagyása is azt jelentheti, hogy elesik a lakásvásárlási támogatástól. Amikor a lakásvásárlási támogatás az önerő részét képezi, akkor egy pontatlan tájékoztatás, félreinformálás magát az otthonteremtést is meghiúsíthatja, ezért minden ilyen esetben a lehető legalaposabban meg kell ismernie az otthonteremtési támogatás igénybevételének minden feltételét, mert akárcsak egyen is múlhat a dolog.
