Hitelezéshez kapcsolódó fontosabb definíciók

Adós és adóstárs: Az a természetes személy, akivel a hitelintézet hitelszerződést vagy kölcsönszerződést köt, mely szerződés alapján, a hitelintézet a szerződésben meghatározott pénzösszeget az ügyfél rendelkezésére bocsátja, és aki ezen kölcsön összegét és annak járulékait a szerződés szerint visszafizetni köteles. (Bár jogi értelemben szerepük azonos, eltérő kockázati megítélés alá eshetnek.) Köznapi értelemben megegyezik a „hitelfelvevővel”.

Annuitás: Olyan törlesztési mód, mely esetén az adós minden törlesztési periódusban azonos összegű törlesztő részletet fizet, periódusonként folyamatosan csökkenő kamat-, és növekvő tőketartalommal.

Átépítés: Minden olyan építési jellegű munka, amely nem tartozik bele az építés, bővítés, korszerűsítés (felújítás) fogalmába.

Bérjellegű jövedelem: Az a jövedelem, amely megváltozott munkavállalói státusból származik, de rendszeres jövedelemnek számít (államtól, EB-től, TB-től, - nyugdíj, rokkantnyugdíj, özvegyi nyugdíj).

Egyedülálló: A hajadon, nőtlen, özvegy vagy az az elvált személy, akinek nincs élettársa.

Egyetemleges jelzálogjog: Ugyanazon követelés biztosítására különböző tulajdoni lapokon nyilvántartott ingatlanokra bejegyzett jelzálogjog. Minden egyes tulajdoni lapon a jelzálogjog bejegyzésnek utalást kell tartalmaznia az egyetemlegességre. Valamennyi, a kötelembe bevont ingatlanra azonos összegű jelzálogjog kerül bejegyzésre.

Elvált: Aki státuszát jogerős bontóperi végzéssel igazolja. Folyamatban lévő válóper esetén ügyvéd által ellenjegyzett, illetékes bíróságra benyújtott válókereset és házassági vagyonjogi megállapodással igazolható a válási folyamat.

Emeletráépítés: Meglévő épület – belső falsikon mért legalább 1,90 métert elérő – épületmagasítással járó, függőleges irányú bővítése új építményszint létesítése érdekében.

Engedményezés: A Ptk. 328§-a alapján, a Jogosult (engedményező) a követelését szerződéssel másra ruházhatja. Az engedményezésről a Kötelezettet értesíteni kell. A Kötelezett az értesítésig jogosult az engedményező részére teljesíteni. Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új Jogosultnak (engedményes) teljesíthet. Az engedményestől származó értesítés esetén a Kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását.

Az engedményezéssel az engedményes a régi Jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.

Építési engedély: Az illetékességgel rendelkező építésügyi hatóság által kiadott engedély, mely a jogszabályokban meghatározott esetekben telekalakításhoz, építmény, építményrész, épületegyüttes megépítéséhez, átalakításához, bővítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerűsítéséhez, lebontásához, elmozdításához, illetve a rendeltetésének megváltoztatásához szükséges.

Építési telek: Beépítésre szánt területen fekvő, az építési szabályoknak megfelelően kialakított olyan telek, mely egy köz- vagy magánútról gépjárművel közvetlenül megközelíthető. Építeni csak olyan telken lehet, amely a szükséges közművekkel ellátott. Minimálisan ivóvízzel és villamos energiával kell rendelkeznie a teleknek. Az építésügyi hatóság ennél több előírást is hozhat. Az a telek, amelyik nem felel meg az infrastruktúra-előírásoknak, nem építhető be.

Építkezés kivitelezési költségeit tartalmazó költségvetés: A hiteldöntés alapja a kivitelezés költségeit tartalmazó költségvetés. A költségvetésben részletezni kell a főbb munkálatokat anyag és munkadíj-bontásban.

Félszoba: Olyan lakószoba, melynek hasznos alapterülete 6,00 -12,00 négyzetméter.

Fennmaradási engedély: Az illetékes építési hatóság által kiadott határozat, miszerint az ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és erre a célra használható. Abban az esetben adja meg a hatóság ezen engedélyt, ha a munkálatok nem építési engedély, vagy az engedélyben foglaltaktól eltérően készültek el, de az ingatlan a hatályos szabályoknak megfelel.

Fizetőképesség: Az ügyféllel szembeni azon elvárás, melynek alapján a bank a kölcsön visszafizetését biztosítottnak vélelmezi. A fizetőképességet az igazolt és a Bank által elfogadott jövedelmek, és a háztartási költségvetés határozza meg. A fizetőképesség meghatározása során csak jövedelmi szempontok kerülnek figyelembe vételre, a hitelképesség erre nincs hatással, ott egyéb szempontok is figyelembevételre kerülnek.

Folyósítási feltételek: A bank által meghatározott olyan feltételek, amely(ek) teljesítése hiányában a kölcsön folyósítása nem történhet meg. Az egyes termékeknél ezek a feltételek eltérőek lehetnek, valamint a döntéshozó előírhat egyéb feltételeket is.

Futamidő: Az a kölcsönszerződésben rögzített időtartam, ami az első ügyleti év kezdetétől a hitel megszűnéséig (visszafizetéséig) tart. Magában foglalja az esetleges rendelkezésre tartási és türelmi időt is.

Használatbavételi engedély (lakhatási engedély): Az illetékes építési hatóság által kiadott azon határozat, miszerint az építkezés az építési engedélynek megfelelően megvalósult, és a felépített ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és e célra használható.

Használati jog megosztás: Elkészítése osztatlan közös tulajdonú lakóingatlan esetén szükséges. Ez az okirat pontosan tartalmazza, hogy melyik tulajdonos, melyik ingatlanrészt (házrész, telekrész) használhatja közösen, illetve kizárólagosan. Az ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyző által készített megállapodáson az összes tulajdonos aláírásának szerepelnie kell. A szerződés melléklete a térképvázlat, melyen az egyes tulajdonostársak által használt részek egyértelműen fel vannak tüntetve.

Házassági vagyonjogi szerződés: Olyan, közjegyző által készített vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalt szerződés, amelyben a házastárs felek a hiteltartozás fennállásának időtartamára visszavonhatatlanul kijelentik a következőket:

1. az ingatlan(ok), amely(ek) a szóban forgó hitel fedezetéül szolgál(nak) az adós, mint házastárs külön vagyonát képezi(k),
2. ezen hitelben adósként nem szereplő házastárs kijelenti, hogy fenti ingatlan(ok)ra semmilyen formában és jogcímen igényt nem támaszt,
3. ezen hitelt az adós, mint házastárs a házastársak által az ő különvagyonának tekintett forrásból törleszti.

Háztartási költségvetés: Egy adott időszak háztartási bevételeinek és kiadásainak összessége.

Hitel: Hitelszerződés alapján meghatározott hitelkeret rendelkezésre tartása az adós részére jutalék ellenében, azaz a hitelintézet kötelezettségvállalása arra, hogy a szerződésben meghatározott feltételek teljesülése esetén kölcsönszerződést köt és/vagy kölcsönt folyósít, illetve egyéb kölcsön/hitelművelet végez, a rendelkezésre tartott hitelkeret terhére.

Hitelbiztosítéki érték: Valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke (mely a forgalmi értékből kerül levezetésre). A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben annak bármely tulajdonosát megilletnek.

Hitelintézet: A hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény szerint meghatározott tevékenységet végző pénzügyi intézmény, ami lehet bank, szakosított hitelintézet vagy szövetkezeti hitelintézet.

Hiteldíj: Magába foglalja az ügyleti kamat, valamint a futamidő alatt szerződésszerű teljesítés esetén bármely jogcímen felszámított költség és egyéb ellenszolgáltatás együttes értékét.

Hitelképesség: A kölcsönigénylő azon főleg szocio-demográfiai alapokon nyugvó, komplex tulajdonsága, melynek alapján a bank a kölcsön kihelyezésének kockázatát még felvállalhatónak ítéli meg.

Hitel / kölcsön kérelem befogadása: Az az időpont, amikor a bank az utasításaiban meghatározott valamennyi, az előterjesztés elkészítéséhez szükséges dokumentumot hiánytalanul az ügyféltől átvette.

Hozzátartozó: A Ptk. 685. § (b) bekezdése alapján a közeli hozzátartozó, és ezen kívül az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Élettársi kapcsolatban élők e családi állapotuk fennállásáról teljes bizonyító erejű magánokiratban írásban nyilatkoznak.

Ideiglenes használatbavételi engedély: Az illetékes építési hatóság által kiadott határozat, miszerint az ingatlan lakásnak minősül, lakás céljára alkalmas és e célra használható, azonban az építési hatóság által előírt munkálatokat még el kell végezni a végleges engedély kiadásához.

Ingatlan: A föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, amely az ingatlan-nyilvántartásban szerepel, és tulajdoni lappal rendelkezik.

Jelzálogjog: Dologi biztosíték, amelyet konstrukciótól függően, akár az adós, akár 3. személy ingatlanára alapítható. A jelzálogjog jogosultja nem szerzi meg a zálogul lekötött tárgy birtokát, azaz a zálogtárgy továbbra is a zálogkötelezett birtokában marad, aki jogosult a dolog rendeltetésszerű használatára, hasznosítására, de köteles azonban annak épségét megőrizni. Ingatlanra vonatkozó jelzálogjog keletkezéséhez a jelzálogjog ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése szükséges

Jelzáloglevél: A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény értelmében a jelzáloglevél bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír. A jelzáloglevél tulajdonosának a követelésére, valamint a jelzálog-hitelintézet által nyújtott hitelekre a fedezetet az ingatlanra alapított önálló jelzálogjog jelenti. A törvény a jelzáloglevél-tulajdonosok részére kielégítési elsőbbséget ír elő arra az esetre, ha a jelzálog-hitelintézetet felszámolnák. A kielégítési jogot csak a felszámolási eljárással kapcsolatos költségek előzik meg. A kielégítési elsőbbség az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban is fennáll. Ilyenkor is csak a végrehajtási költségek előzik meg a kielégítési jogot, más követeléseket csak a jelzáloglevél-tulajdonosok követelését követő sorrendben lehet kielégíteni (1994. évi LIII. törvény 170. §).

Jogerős: Államigazgatási határozat vagy bíróság által hozott ítélet/végzés, amely a felek fellebbezése hiányában vagy arról való lemondásuk okán végrehajthatóvá válik.

Jövedelemvizsgálat: Az Adós fizetőképességének vizsgálata, mely a háztartás bevételeinek, és kiadásainak (budget), és a fogyasztási szokásainak elemzésével készül.

Kamatperiódus: Az ügyleti kamat módosításának gyakoriságát mutatja. Kamatperióduson belül a kamat fix, mértéke megváltoztatására csak a kamatperiódus fordulónapján van lehetőség. A kamatperiódus az ügyleti évtől eltérő lehet, azonban az első kezdő napjuk mindenkor megegyezik.

Kiskorú: Aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha 16. éves elmúlt és házasságot kötött.

Kivitelezési módok építés, bővítés és korszerűsítés esetén:

1. Szervezett kivitelezés: az építtető megbízása alapján kivitelező által elvégzett munkálatok. A megbízás történhet a teljes építési munkálatokra, valamint csak egyes részmunkálatokra vonatkozóan is.
2. Házilagos kivitelezés: az építési munkálatok építtető által történő elvégzése (nem vásárolt szolgáltatás
3. Vegyes kivitelezés: a szervezett és a házilagos kivitelezés együttes alkalmazása.

Kölcsön: Kölcsönszerződés alapján rendelkezésre bocsátott pénzösszeg, amelyet az adós/ adóstárs a szerződésben megállapított időpontban - kamat és egyéb járulékok ellenében, vagy anélkül - köteles visszafizetni.

Kölcsönigénylő: Az a személy, aki a kölcsönt igényli.

Komfortos lakás: Komfortos az a lakás, amely legalább

1. 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel és WC-vel;
2. közművesítettséggel;
3. melegvíz-ellátással és
4. egyedi fűtési móddal (szilárd- vagy olajtüzelésű kályhafűtéssel, elektromos hőtároló kályhával, gázfűtéssel) rendelkezik.

Közeli hozzátartozó: A Ptk. 685. § (b) bekezdése alapján a házastárs, az egyeneságbeli rokon (pl. szülő, nagyszülő, gyermek, unoka), az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Közokirat: Olyan okirat, amelyet bíróság, közjegyző, vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül megszabott alakban állít ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, az abban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját.

Külterület: Település közigazgatási területének belterületnek nem minősülő része. Elsősorban mezőgazdasági, erdőművelési, illetve különleges (bánya, hulladéktelep) célra szolgál. Ilyen a zártkerti, illetve művelés alól ki nem vett ingatlan is.

Lakáscsere: Olyan ingatlanszerzés, amikor a vételár „megfizetése” (részben) egy másik ingatlannal történik.

Lakásépítés: Beépítésre alkalmas területen történő építésügyi szakhatóság által kiadott jogerős és érvényes építési engedély alapján végzett építési munkálatok, amely során új lakóingatlan létrehozása a cél. Az építési munkálatok elkészülte a végleges, jogerős használatba vételi engedély kiadásával valósul meg.

Lakásfelújítás: Az ingatlan egészére, illetőleg egy vagy több szerkezetére kiterjedő, olyan általános javítási, építés, szerelési munkák végzése, amelyek az eredeti műszaki állapotot részben vagy egészben visszaállítják, illetőleg a használhatóságot, üzembiztonságot és az ingatlan esztétikai megjelenését az egyes szerkezetek, berendezések kicserélésével, átalakításával megváltoztatják (elsősorban növelik). /Pl.: lakás/ház belső és külső tatarozása, parkettázás, festés, mázolás, gépészeti szerelések stb./

Lakáskorszerűsítés: Korszerűsítésnek minősül a - 12/2001. (I. 31.) Korm. rendelet alapján –.a lakás komfortfokozatának növelése céljából víz-, csatorna-, elektromos-, gázközmű bevezetése, illetve belső hálózatának kiépítése, fürdőszoba létesítése olyan lakásban, ahol még ilyen helyiség nincs, központosított fűtés kialakítása vagy cseréje, beleértve a megújítható energiaforrások (pl. napenergia) alkalmazását is, az épület szigetelése, beleértve a hő-, hang-, illetve vízszigetelési munkálatokat, a külső nyílászárók energiatakarékos cseréje, tető cseréje, felújítása, szigetelése. A korszerűsítés része az ehhez közvetlenül kapcsolódó helyreállítási munka, a korszerűsítés közvetlen költségeinek 20%-áig. E munkákhoz csak az építési termékek műszaki követelményeinek, megfelelőség igazolásának, valamint forgalomba hozatalának és felhasználásának részletes szabályairól szóló rendelet szerinti megfelelőségi igazolással rendelkező termékeket lehet felhasználni.

Lakásvásárlás: visszterhes ingatlanszerzés, amely az ingatlan-nyilvántartásban vétel jogcímen kerül bejegyzésre (speciális formája: a csere).

Lakóingatlan: Lakhatási engedéllyel (használatbavételi engedély) rendelkező olyan épület, melynek építmény státusza telekkönyvileg bejegyzett, független attól, hogy az lakott vagy lakatlan.

Lakáscélú kölcsön: A lakás, illetőleg üdülő ingatlan és hozzátartozó gépkocsi-tároló, tároló helyiség vásárlására, építésére, felújítására, bővítésére, korszerűsítésére, felújítására, átalakítására a természetes személy által igénybe vehető kölcsön.

Munkaviszonyból származó jövedelem: Alkalmazotti státusban lévő munkavállalók havi, rendszeres munkabére.

Nettó családi jövedelem: Az adós és a vele egy háztartásban élő adóstárs(ak) igazolt, a bank számára elfogadható, havi nettó jövedelmeinek összege.

Normál kamatszámítás: Az az időszak (rendelkezésre tartási illetve a türelmi idő), amely alatt az ügyfél a bank felé tőkét nem – kamatot (és ha van, egyéb járulékot) viszont a mindenkor fennálló tőketartozás alapján - fizet.

Óvadék: Az óvadék a dologi biztosíték egyik fajtája: rendeltetése, hogy a kötelezett szerződésszegése esetén a jogosult követelését az óvadék összegéből közvetlenül kielégítse. Fajtái: készpénz, takarékbetétkönyv vagy értékpapír.

Önálló zálogjog: Zálogjog úgy is alapítható, hogy az a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terhelje. Ilyen esetben a zálogjogosult –a zálogszerződésben meghatározott összeg, valamint annak járulékai erejéig - kizárólag a zálogjoggal terhelt zálogtárgyból kereshet kielégítést.

A legfontosabb különbség a jelzálog és az önálló zálogjog között az, hogy a jelzálogjog járulékos jog, mert valamilyen kötelezettség biztosítására alapítják; terjedelme általában az alapul szolgáló követeléshez igazodik; amennyiben a követelés átszáll, úgy a jelzálogjog is átszáll az új zálogjogosultra; illetve törvény eltérő rendelkezése hiányában a zálogjogot csak a követeléssel együtt lehet átruházni, míg az önálló zálogjog – önállóan is - átruházható.

A zálogkötelezett az önálló zálogjog alapjául szolgáló jogviszonyból eredő jogait és kifogásait csak az önálló zálogjog közvetlen megszerzője vagy ennek olyan jogutódja ellen érvényesítheti, aki az önálló zálogjogot ingyenesen szerezte, vagy a szerzéskor az annak alapjául szolgáló jogviszonyt ismerte.

A zálogszerződésben meg kell határozni azt az összeget, aminek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést nyerhet. A zálogjogosult kizárólag a zálogtárgyból elégítheti ki magát, nincs alapul szolgáló követelés, amelynek érvényesítését kérhetné.

Özvegy: Özvegyi státusz az elhunyt házastárs halotti anyakönyvi kivonatával vagy közjegyző által ellenjegyzett hagyatéki átadó végzésével igazolható, csatolva ehhez az ugyanezen házastárssal kötött házasságát igazoló házassági anyakönyvi kivonatát.

Prolongáció: Olyan szerződésmódosítás, melynek lényege, hogy az ügyfél előzetes kérésére, a bank és az ügyfél közötti megállapodás alapján a futamidő meghosszabbításra kerül.

Ranghely: Ranghely a közhiteles nyilvántartásba történő jelzálogjog bejegyzés rangsora, amelyet a bejegyzés iránt benyújtott kérelem iktatásának időpontja, illetve az a tény határoz meg, hogy a bejegyzésre irányuló kérelem időpontjában van-e már bejegyzett jelzálogjog, vagy fenntartott ranghely.

Ranghely fenntartás: Ha a törlést nem az ingatlan tulajdonosa kéri, a fölhivatal felhívja a nyilatkozattételre. Az ingatlan tulajdonosa a ranghely fenntartást egy éves időtartamra kérheti.

Ranghely lemondás: A tulajdoni lap III. részén lehet feljegyezni, hogy a zálogkötelezett valamely meghatározott későbbi zálogjogosult, vagy más harmadik személy irányában lemondott arról a jogáról, hogy meghatározott zálogjog kitörlése esetén a törölt jelzálogjogi bejegyzés ranghelyével rendelkezhessék vagy, hogy e ranghelyet új jelzálogjog bejegyzésének céljára fenntarthassa.

Saját erő: Önrész, önerő (lakáscélú hiteleknél). Az adósnak a banki kölcsönön kívül rendelkezésre álló értéke, amely a hitel céljára kerül felhasználásra.

Szabad hitelkeret: A már engedélyezett hitelkeret és az annak terhére már igénybe vett kölcsönösszeg különbsége.

Szerkezetkész lakás: Használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező - általában 40-50%-os műszaki készültségi fokú - lakóingatlan. Szerkezetkész épület, melynek az alapozása elkészült, megépítésre kerültek tartófalai (vázas épület esetén pillérváz vázkitöltő falazattal) a falak talajnedvesség elleni vízszigetelésével. Elkészült a födém- (illetve minden egyéb tartószerkezete), tetőszerkezete, teljes tetőfedéssel.

Szerződéskötési feltételek: A bank által meghatározott olyan kötelezően előírt, standard feltételek, amely(ek) nélkül a kölcsön szerződés megkötése nem történhet meg. Az egyes termékeknél ezek a feltételek eltérhetnek és a döntéshozó is előírhat plusz feltételeket.

Szolgalmi jog: Valamely ingatlan mindenkori tulajdonosa / birtokosa más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy a szolgalommal terhelt ingatlan tulajdonosa / birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Telki szolgalmat átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése, vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy a jogosult számára előnyös más hasonló célra lehet alapítani. Annál az ingatlannál, amelynek mindenkori tulajdonosát a telki szolgalmi jog gyakorlása megilleti (uralkodó telek), a tulajdoni lap I. részén kell utalni arra az ingatlanra, amelyre a telki szolgalmi jog gyakorlása vonatkozik (szolgáló telek).

Társasház alapító okirat: Az ingatlan tulajdonosainak társasház alapítási elhatározását tartalmazó okirat. Az alapító okiratban meg kell határozni a külön tulajdonba kerülő lakásokat, helyiségeket és tárgyakat, illetve a közös tulajdonban álló épületrészekből és a földrészletből az egyes tulajdonostárakat megillető tulajdoni hányadot és ezek meghatározásának módját. Az alapításhoz a társasház-tulajdonnak az ingatlan-nyilvántartásban való bejegyzése is szükséges. A társasházban a közös tulajdon tárgyait társasházanként tulajdoni törzslapon, a külön tulajdonban álló öröklakásokat és nem lakás céljára szolgáló helyiségeket pedig tulajdoni külön lapon kell nyilvántartani.

Telek: Egy helyrajzi számon nyilvántartásba vett földterület.

Telekkönyvön kívüli tulajdonos: Az a személy, aki – jelenleg nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, de – jogszabálynál vagy szerződésnél fogva tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzését kérheti. (Pl. a házastársak által a házasság fennállása alatt megszerzett vagyon - a Csjt. értelmében – közös vagyonnak minősül, függetlenül, hogy valamely házastárs tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre.)

Teljes bizonyító erejű magánokirat:

1. a kiállító az okiratot saját kezűleg írta és aláírta;
2. két tanú az okiraton aláírásával igazolja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el; az okiraton a tanúk lakóhelyét (címét) is fel van tüntetve;
3. a kiállító aláírása vagy kézjegye az okiraton bíróilag vagy közjegyzőileg hitelesítve van;
4. a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták;
5. ügyvéd (jogtanácsos) az általa készített okirat szabályszerű ellenjegyzésével bizonyítja, hogy a kiállító a nem általa írt okiratot előtte írta alá, vagy aláírását előtte saját kezű aláírásának ismerte el

Teljes Hiteldíj Mutató (THM): Az a belső kamatláb, amely mellett az ügyfél által visszafizetendő tőke és hiteldíj egyenlő az ügyfél által a folyósításkor a pénzügyi intézménynek fizetett költségekkel csökkentett hitelösszeggel.

Tetőtér-beépítés: A lakás alapterületének bővítése tetőtérben, amely az eredeti tetőszerkezet elbontása nélkül helyiség(ek), helyiségcsoport(ok) vagy önálló rendeltetési egység építésével új építményszint (emeletszint) létrehozását jelenti.

TFK díj (törtidőszakra felszámított költség): Azon díj, mely annuitásos ügyleteknél az első folyósítás és az első ügyleti év kezdete közötti időarányos kamatot és kezelési költséget tartalmazza.

Törvényes képviselő: Meghatározott (természetes, jogi) személyek képviseletére jogszabály erejénél / felhatalmazásánál fogva jogosult személyek. (pl.: a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők, a szülői felügyeletet egyedül gyakorló szülő, gyám, gondnok.)

Tulajdoni lap: A Magyarország területén található, az ingatlan nyilvántartásban bejegyzett ingatlanok adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket magába foglaló – számítógépen kezelt - okirat.

Türelmi idő: Az a periódus, melynek során az ügyfélnek csak a kezelési költséget, és a kamatokat kell megfizetnie (ún. törlesztés). A türelmi idő lejártával kezdődik meg az annuitásszámítás.

Ügyfélminősítés: Az az ügyféllel kapcsolatos banki eljárás, amikor a bank által meghatározott minősítési paraméterek (pl.: demográfiai jellemzők, háztartási költségvetés vizsgálata, stb.) alapján az ügyfelet minősített kategóriákba sorolja. Ez a besorolás dönti el – az adott termék előírásait is figyelembe véve -, hogy az ügyfél a bank számára hitelezhető-e, vagy nem.

Várható hitelbiztosítéki érték: Az a hitelbiztosítéki érték, (pl.: épülő ingatlan esetében) amely nem az értékbecslés határnapjára vonatkozik, hanem egy bizonyos időpont és/vagy adott feltételek teljesülésének beteljesülésére, illetve bekövetkezte esetére.

Végtörlesztés: Végtörlesztés esetén az adós a teljes fennálló tőke-, kamat-, és esetleges díj tartozását visszafizeti, és azzal megszűnik a bank felé fennálló fizetési kötelezettsége. A végtörlesztés lehet a szerződésben meghatározott, utolsó törlesztési részlet esedékességi időpontjában, de a futamidő alatt bármikor.

Zálogjog: Szerződést biztosító mellékkötelezettség, amely alapján a jogosult a pénzben meghatározott, vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző – jogszabályban meghatározott sorrendben - kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít.

A zálogjog, ha az ingatlan-nyilvántartásba, vagy más közhitelű nyilvántartásba bejegyzik abszolút hatályú, azaz mindenkivel szemben hatályos. A zálogjogból való kielégítést mindenki köteles tűrni, aki a zálogtárgyon a zálogjog alapítást követően valamilyen jogot szerez. Jelzálogjog keletkezésének feltétele a közhitelű nyilvántartásba való bejegyzés.

Zálogjog alanyai: A zálogjogosult, a személyi kötelezett (aki a követelés kötelezettje, más néven adós), és a zálogkötelezett, aki a zálogtárgy tulajdonosa (dologi kötelezett). A személyi kötelezett és a dologi kötelezett lehet ugyanaz a személy, de lehet más-más személy is.

Zálogjogosult: Az a természetes vagy jogi személy, akinek javára a jelzálog alapítása történik.

Zálogkötelezett: Az a természetes személy, aki a hitelfedezetül szolgáló ingatlanon tulajdonjogot szerez vagy tulajdonjoggal rendelkezik, és arra zálogjogot enged.